Bíró Melinda: Új könyv
Révész László: Portfólió segédanyag
„A tanulási folyamat egészét át kell
hatnia a nagyfokú sikerességnek, az élményszerzésnek, a
kihívást jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek, amelyek a játékosság módszerével együtt
formálják a testneveléshez és sporthoz fűződő pozitív attitűdbázist”
Páros gyakotlatok
Meg kell felelnünk azoknak az elvárásoknak, amelyeket az alaptanterv támaszt:
„
… A műveltségterület kiemelt célja, hogy a rendszeres fizikai aktivitás
minden tanuló életében jelentős szerepet kapjon, továbbá ennek révén
minden tanulót élethosszig tartó egészségtudatos aktív életvezetésre
szocializáljon.” (NAT 2012) A meglévő, gyakran nem optimális tárgyi
feltételek között kell megoldásokat kidolgoznunk ezeknek az elvárásoknak
megfelelve.
komplex iskolai testmozgásprogram
a teljes körű iskolai egészségfejlesztés,
2.1. Milyen mozgásprogram-elemeket keressünk a pedagógiai programban
· közlekedési szokások:
- az autó és a tömegközlekedés helyett a gyaloglás vagy a kerékpározás szorgalmazása,
- KRESZ-oktatás, a kerékpáros közlekedés megtanítása;
· szünetek és a szabad játékidő:
- a szünetekben biztosított-e a tanulók szabad mozgása, sportolása (megfelelő méretű udvar, mászóka, sportolásra alkalmas terület, stb.),
- szabad játéklehetőség akár a napközi ideje alatt, akár a tanítási órák után (biztosítottak-e az ehhez szükséges eszközök);
· testnevelési program (kötelező):
Ha a testnevelés órákon nem az a cél, hogy minél nagyobb fizikai teljesítményt érjen el, hanem az, hogy minél több mozgásmintával ismerkedjen meg a tanuló – természetesen olyan intenzitással, ami 50 %-nál nem kisebb ‒, minőségi testnevelésről beszélhetünk.
· tanórán kívüli mozgás- és sportprogramok (kötelező vagy választható):
- tömegsport,
- szabadidősport,
- diáksport,
- néptánc szakkör (foglalkozás);
· közösségi mozgásprogram-elemek:
- szülő-diák sportdélután,
- tanár-diákmérkőzések,
- hétvégi családi sportprogramok;
· egyéb alkalomszerű mozgásos tevékenységek:
- házibajnokságok,
- sportnap,
komplex iskolai testmozgásprogram
a teljes körű iskolai egészségfejlesztés,
2.1. Milyen mozgásprogram-elemeket keressünk a pedagógiai programban
· közlekedési szokások:
- az autó és a tömegközlekedés helyett a gyaloglás vagy a kerékpározás szorgalmazása,
- KRESZ-oktatás, a kerékpáros közlekedés megtanítása;
· szünetek és a szabad játékidő:
- a szünetekben biztosított-e a tanulók szabad mozgása, sportolása (megfelelő méretű udvar, mászóka, sportolásra alkalmas terület, stb.),
- szabad játéklehetőség akár a napközi ideje alatt, akár a tanítási órák után (biztosítottak-e az ehhez szükséges eszközök);
· testnevelési program (kötelező):
Ha a testnevelés órákon nem az a cél, hogy minél nagyobb fizikai teljesítményt érjen el, hanem az, hogy minél több mozgásmintával ismerkedjen meg a tanuló – természetesen olyan intenzitással, ami 50 %-nál nem kisebb ‒, minőségi testnevelésről beszélhetünk.
· tanórán kívüli mozgás- és sportprogramok (kötelező vagy választható):
- tömegsport,
- szabadidősport,
- diáksport,
- néptánc szakkör (foglalkozás);
· közösségi mozgásprogram-elemek:
- szülő-diák sportdélután,
- tanár-diákmérkőzések,
- hétvégi családi sportprogramok;
· egyéb alkalomszerű mozgásos tevékenységek:
- házibajnokságok,
- sportnap,
- sportdélután,
- egészséghét,
- kirándulás,
- erdei iskola,
- vándortábor,
- sítábor,
- vízitábor,
- túrázás (gyalog, kerékpárral, csónakkal),
- séta, hétvégi közösségi programok stb.
Ezek alapján már válaszolhatunk arra, hogy mit jelent a komplex iskolai testmozgásprogram.
A komplex iskolai testmozgásprogram meghatározása
Amennyiben a pedagógiai programban a fentebb említett (dőlt betűkkel írt) területek közül legalább négyre vonatkozóan találunk rendelkezéseket, megállapíthatjuk, hogy az intézmény rendelkezik komplex iskolai testmozgásprogrammal.
Mi a komplex iskolai testmozgásprogram célja, jelentősége?
· az egészséges kondícióhoz szükséges mértékű testmozgást biztosít,
· a testmozgással, sportolással kapcsolatban pozitív érzelmek alakulnak ki,
· élményszerű, változatos a mozgástanulás, · fontos a prevenciós hatása (pl.: a diákok kevesebbet ülnek a tévé, illetve a számítógép előtt).
Személyi háttér
testnevelő tanárok
Infrastrukturális háttér
-tornaterem
-tornaszoba
-udvar
Lakóhely lehetőségei
Ecsedi László Sportcentrum
Városi strand
Kultúrház
Alkalmi jégpálya (Mirelite Park)
A kerettantervek
óraszámainak lehetséges felosztásai (heti 5 óra)
zfo
Személyi háttér
testnevelő tanárok
Infrastrukturális háttér
-tornaterem
-tornaszoba
-udvar
Lakóhely lehetőségei
Ecsedi László Sportcentrum
Városi strand
Kultúrház
Alkalmi jégpálya (Mirelite Park)
Milyen
feladataink vannak a helyi tanterv elkészítésekor?
- Feladat:
-
dönteni kell
arról, hogy az adott évfolyamon a heti 5x1 órás vagy 3+2 órás változatot
választjuk;
-
a tematikai
egységeket el kell osztani két tanévre;
-
meg kell
határozni, hogy a kötelező 10 %-ot mire fordítjuk;
meg kell határozni a szabadon választható
mozgásformákat
Milyen
lehetőségek vannak a heti két óra kiváltására?
- a kerettantervben meghatározott műveltségterületi oktatással (pl.: néptánc);
- iskolai sportkörben való sportolással;
- versenyszerű sporttevékenységgel;
A 3+2 változat törvényi háttere:
- Nkt. 27.§ (11): „… amelyből legfeljebb heti két óra
a)
a kerettanterv
testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott
oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,
b)
iskolai sportkörben való sportolással,
c)
versenyszerűen
sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi
tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés
alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre
érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás
birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.”
- EMMI rendelet 141.§ (2):
„Amennyiben heti
legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő
diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az
iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának
ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet.”
a)
Az iskola nem a
testnevelés tantárgyra vonatkozó, kerettantervben előírt tananyagot tanítja,
hanem más műveltségterületi oktatást folytat.
Ez a kitétel az
iskola számára jelent lehetőséget, melyet a Nat I.2.1 pontja részletez:
„A Heti öt órából
legfeljebb heti két óra a Nat testnevelés és sport műveltségterületében jelzett
sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri
sportok, természetjárás, kirándulás), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének
megfelelően különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar
történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok).”
b)
Iskolai
sportkörben végzett tevékenység
-
A sportkör
szervezését a 2013. augusztus 31-ig a Kt. 52.§ (9), utána az Nkt. 27.§ (13)
írja elő.
-
Ez a tanuló
számára jelent lehetőséget, tehát nem az iskola, hanem a tanuló válthatja ki
ezzel az órát. A sportkör nem tehető kötelezővé.
-
Ugyanakkor
elvileg elképzelhető, hogy egy népszerű sportkör óraösszevonást eredményezzen.
-
Ingyenesség!
c)
Versenysportot
folytató tanuló igazolt egyesületi tagsággal
-
Szintén a tanuló
számára ad lehetőséget.
Mily Milyen egyéb lehetőségek vannak a személyi vagy a tárgyi feltételekből adódó problémák enyhítésére?
- A torna jellegű feladatoknál választható például az aerobik. Amennyiben lehetőségünk nyílik rá, akár évfolyamszintű összevonással is tarthatunk órákat, így teremkapacitás szabadul fel.
5-8. évfolyam
5. évfolyam
|
Kerettantervi tartalom
|
Óraszám
|
Természetes és nem
természetes mozgásformák
|
18
|
|
Úszás és úszó
jellegű feladatok
|
18
|
|
Sportjátékok
|
35
|
|
Atlétika jellegű
feladatok
|
20
|
|
Torna jellegű
feladatok
|
29
|
|
Alternatív
környezetben űzhető sportok
|
23
|
|
Önvédelmi és küzdő
feladatok
|
19
|
|
Szabadon
felhasználható órakeret
|
18
|
|
6. évfolyam
|
Kerettantervi tartalom
|
Óraszám
|
Természetes és nem
természetes mozgásformák
|
18
|
|
Úszás és úszó
jellegű feladatok
|
18
|
|
Sportjátékok
|
35
|
|
Atlétika jellegű
feladatok
|
20
|
|
Torna jellegű
feladatok
|
29
|
|
Alternatív
környezetben űzhető sportok
|
23
|
|
Önvédelmi és küzdő feladatok
|
19
|
|
Szabadon
felhasználható órakeret
|
18
|
|
7. évfolyam
|
Kerettantervi tartalom
|
Óraszám
|
Természetes és nem
természetes mozgásformák
|
17
|
|
Úszás és úszó
jellegű feladatok
|
18
|
|
Sportjátékok
|
31
|
|
Atlétika jellegű
feladatok
|
23
|
|
Torna jellegű
feladatok
|
28
|
|
Alternatív
környezetben űzhető sportok
|
22
|
|
Önvédelmi és küzdő
feladatok
|
23
|
|
Szabadon
felhasználható órakeret
|
18
|
|
8. évfolyam
|
Kerettantervi tartalom
|
Óraszám
|
Természetes és nem
természetes mozgásformák
|
17
|
|
Úszás és úszó
jellegű feladatok
|
18
|
|
Sportjátékok
|
31
|
|
Atlétika jellegű
feladatok
|
22
|
zfo
