A tanári szereppel kapcsolatban az a nevelési hatás eredményes, amelyben a tanuló tud azonosulni a tanár személyiségével, ezért fontos a tanár hitelessége. A hitelességhez fontos a szakmai felkészültség és a motiváltság. Mindez a valódi hatás eléréséhez nem elegendő. Van egy nem tervezhető rész, ami az adott osztállyal való kapcsolatból, atmoszférából következik. Ehhez kellenek azok a személyiségjegyek, amellyel a tanítójelölt viszonyul a tanulókhoz, osztályközösségekhez. A tanítás folyamán alakítja ki egyéni stílusát, egyéni nevelési konfliktusmegoldó képességét, véleményét a tanulók magatartásáról.
Jelen társadalmi helyzetben nincsenek meg a társadalmi feltételei annak, hogy a tanító-tanárjelölt egyéni életvitelében tudjon azonosulni azokkal az eszményekkel, amelyeket iskolai szerepében kell képviselnie. Így azután helyzetéből fakadóan határlehetőségei csökkennek. Tudatosan kell készülnie a "nehezen nevelhető"-ség kezelésére, legyen szó a kiemelkedően tehetséges, vagy deviáns tanulókról.
Erős hidat kell építenie az elvárások és a valós gyakorlat közé.
Forrás: Bugán Antal: Pedagógia, pszichológia és társadalom