Hevér Zoltán: Tihany
...bazaltra hullott.
Mégis szárba szökkent
Csöndben.
Ősi csöndben, mit úgy
őriz a Balaton, mint
monostort százados falak.
Sír királyi vért,
lélek a táj mediterrán
igézetét.
...és újra és újra kezdeni!
Feledve vihart: oszmánt és tatárt.
Kőre kő.
Évre év és ima és fohász,
és Tihany neve felragyog,
mint kettős tornya közt
hajnali sugár!
1996 október
